• Magyar
  • English
  • Deutsch
  • Hrvatski
Betűméret
  • Magyar
  • English
  • Deutsch
  • Hrvatski

Bajai Városi Könyvtár Hírlevél

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Belépés

A Zúzmara meséje

A Zúzmara meséje

/Expecto Patronum/

Hó lepi a kertet,
fényben alszik a táj.
Tűz segít neki,
hogy ébren maradjál.

Eltűntek az órák,
a percek semmivé lesznek.
Mi másra is lehetne gondolni így
a szeretet ünnepén?

Nekem csak felé járnak gondolataim.
Hol lehet most? Mi lehet vele?

Nevét suttogom magamban,
hontalan a remény bennem.

Erősen biztat a láng!
"Ne add fel, ne add fel."

Összetörtem már,
de mosoly emeli arcom.
Fuvallat tereli tekintetem a karácsonyfájára.
Elgondolkozom számomra feltett kérdésén:
"Miért kérdezel olyat, amire már úgyis tudod a választ?"

Reggel jő értem újra a fény,
tűlevelű fenyőkön álmok szállítják majd a reményt.


Naptár

H K S C P S V
 
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
 
 

Érdemes elolvasni!

 Schäffer Erzsébet

Elszoktunk a csodáktól. Megy az élet, minden ki van számítva, nem történik semmi rendkívüli... (...)
Kislánykoromban volt egy szokásom: a csodavárás. Ha nagyon szerettem volna valamit,
akkor behunytam a szemem, és háromszor balra megpördültem a sarkamon.(...)
Egyszer megpördültem, és mikor kinyitottam a szemem, hát ott állt valaki. 
A csodákat nem kell lebecsülnie az embernek, s ha nem várjuk őket,
akkor is vannak. Szóval, ha valaki megkapargatja a saját életét, és
a kicsi pillanatokat összesöpörgeti, nagyon sok van, egészen biztos. 
Az emberek végigcsinálják a történeteket, és valahol a jóra várnak.
Valahogyan mindig ez derül ki: a jóra várnak. Még ha nincs is a homlokára írva,
és a világ a felszínen nem erről szól, de mégis ez van, mert enélkül semmi nem működne.

 

Kapcsolat