• Magyar
  • English
  • Deutsch
  • Hrvatski
Betűméret
  • Magyar
  • English
  • Deutsch
  • Hrvatski

Bajai Városi Könyvtár Hírlevél

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Belépés

Ősz

Tarkába öltözik a táj,

serceg a talaj.

Mátkám felé járadoznak gondolataim.

 

Kacsintgatnak felém a fák,

diákok mosolyognak rám.

újabb tanév köszön rám az utcákon.

 

Eszembe villan,

jeles nap üti fel orrát hamarosan.

Van még addig idő,

valóigaz hogy nem ezer esztendő.

 

Elmúlt a perzselő s kellemes szünidő,

intek is néki.

Pedig annyira kedves nékem a kettő,

"j" betű az "a"-val.

 

Felváltja citromot akkor is az okker,

köszöntsük eme őszentségét.

Gesztenye vadászatra fel!

 

Kürtökből üdvözöl minket a nesz,

éljen az idény!

Szarvasasszonyok és lányok,

Őzgidák s suták gyertek körém!

 

Agancsok vívják csatáikat,

vadkan túrja ormányával a mocsarat.

Nézzük meg a kismókust,

hogyan ugrál fent a fán.

 

Vadlibák szelik a vizet kis nyájas csapatukban,

mielőtt felszállnak az égbe V alakban.

Fentről nézik alant e tájat,

hallgatom lesemből balladájukat.

 

Lesőharcsa csobbanó morajlása zavarja fel Gemenc vizét.

A compóval is óvatosan, a kis ravaszdival.

Ez Veránka?

Nem, a gyönyörű Vén Duna.

 

Tapsifüles farol felém kisvártatva,

célba is veszi a hidat, várja a családja.

 

Róka koma fogyasztja prédáját,

nyugovóra is tér hamarosan. Alkonyodik.

Közeleg Uhu, az Éjjel fütyülő Őre.

Talál is magának pár egérkét ebédre.

 

Mire megszámolom kis báránykáimat,

új hónap kezdődik.

Novemberben is kimegyünk vadlesre.

Jó éjszakát kívánok nektek!


Naptár

H K S C P S V
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 
 

Érdemes elolvasni!

 Schäffer Erzsébet

Elszoktunk a csodáktól. Megy az élet, minden ki van számítva, nem történik semmi rendkívüli... (...)
Kislánykoromban volt egy szokásom: a csodavárás. Ha nagyon szerettem volna valamit,
akkor behunytam a szemem, és háromszor balra megpördültem a sarkamon.(...)
Egyszer megpördültem, és mikor kinyitottam a szemem, hát ott állt valaki. 
A csodákat nem kell lebecsülnie az embernek, s ha nem várjuk őket,
akkor is vannak. Szóval, ha valaki megkapargatja a saját életét, és
a kicsi pillanatokat összesöpörgeti, nagyon sok van, egészen biztos. 
Az emberek végigcsinálják a történeteket, és valahol a jóra várnak.
Valahogyan mindig ez derül ki: a jóra várnak. Még ha nincs is a homlokára írva,
és a világ a felszínen nem erről szól, de mégis ez van, mert enélkül semmi nem működne.

 

Kapcsolat