• Magyar
  • English
  • Deutsch
  • Hrvatski
Betűméret
  • Magyar
  • English
  • Deutsch
  • Hrvatski

Bajai Városi Könyvtár Hírlevél

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Belépés

MÚLTUNK KINCSEIBŐL MERÍTVE

Kedves Olvasónk!

A bajai városi könyvtár értékeit, érdekességeit bemutató sorozat második kötetét tartja kezében.
Az első kötet 2009-ben jelent meg, amelyben ízelítőt adtunk az Ady Endre Városi Könyvtár ritkaságaiból, az ősnyomtat-ványokból, könyvtári állományunk 1945 előtti forrásairól szóló írásaink közlésével „örökségünk kincseit” tártuk az érdeklődők elé.
Ebben az évben ünnepeljük a Bárdos Ferenc Helyismereti Klub 10. évfordulóját, ebből az alkalomból válogatást közlünk az ott elhangzó előadásokból, melyek egy sokszínű, élettel teli régió szellemi adományai. Bárdos Ferenc olyan örökséget hagyott maga után, melyet nemcsak megőrizni kell, hanem gyarapítani is illik.
A második kötet szerzői sokrétű értékeit mutatják fel Baja és környéke történelmi távlatokba is tekintő gazdasági, társadalmi és szellemi gyarapodásának. A kutatási témák eleddig feldolgozatlan életpályákat tárnak fel, s bemutatják az együtt élő emberek közösségi tevékenység iránti tenni akarását.
A városi könyvtár feladata, hogy ne csak helyet adjon az ebbéli munkának, de segítse a kutatásokat, és meg is jelenítse az új tartalmakat.
A hallott előadások most nyomtatásban is megjelennek. Városi könyvtárunk sorozatának ez az új kiadványa ismét gazdagítja az érdekességeket is felmutató szellemi- és kutatómunka örömét.
Marcialis gondolatával kívánunk jó olvasást és a múltunkban való elmélyedést:
„Kétszeres életet él az, akinek a múltakba néznie tiszta öröm.”

A kiadvány készítői nevében       

Letenai Mária 

 igazgató

 

 

 

 

 

 

 


Naptár

H K S C P S V
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 

Érdemes elolvasni!

 Schäffer Erzsébet

Elszoktunk a csodáktól. Megy az élet, minden ki van számítva, nem történik semmi rendkívüli... (...)
Kislánykoromban volt egy szokásom: a csodavárás. Ha nagyon szerettem volna valamit,
akkor behunytam a szemem, és háromszor balra megpördültem a sarkamon.(...)
Egyszer megpördültem, és mikor kinyitottam a szemem, hát ott állt valaki. 
A csodákat nem kell lebecsülnie az embernek, s ha nem várjuk őket,
akkor is vannak. Szóval, ha valaki megkapargatja a saját életét, és
a kicsi pillanatokat összesöpörgeti, nagyon sok van, egészen biztos. 
Az emberek végigcsinálják a történeteket, és valahol a jóra várnak.
Valahogyan mindig ez derül ki: a jóra várnak. Még ha nincs is a homlokára írva,
és a világ a felszínen nem erről szól, de mégis ez van, mert enélkül semmi nem működne.

 

Kapcsolat