• Magyar
  • English
  • Deutsch
  • Hrvatski
Betűméret
  • Magyar
  • English
  • Deutsch
  • Hrvatski

Bajai Városi Könyvtár Hírlevél

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Belépés

A könyvtár története

A  mai intézményünk létrejötte előtt Baján számos könyvtár, illetve könyvtári funkciót ellátó olvasóegylet működött részben egyházi, részben világi tulajdonban (Kaszinó, Katolikus Legényegylet, Ipartestület, Bajai Polgári Olvasó Egylet, Városi Közigazgatási Könyvtár, Csitaonica, ciszterciek, ferencesek könyvtára, stb.), mivel a soknemzetiségű, sokvallású város gyarapodó polgárságának könyvtárai kis közösségek igényeire szerveződtek.
Állományukat 1945 után a bajai Türr István Múzeum könyvtárába olvasztották, melynek kezdettől volt kézikönyvtára. Állománya 1945-ben 5.800 kötetből állt.


1947-ben a múzeum vezetésével dr. Takáts Endre bajai főlevéltárost bízták meg, aki a könyvtár állományát 22.481 kötetre gyarapította úgy, hogy megszerezte a Városi Közigazgatási Könyvtárat, a volt Nemzeti Kaszinó könyvtárát, s mint a veszélyeztetett magángyűjtemények miniszteri biztosa a Hadik-Barkóczy grófok, és Zichy György gróf könyvtárát, de a bajai polgároktól is vásárolt könyveket.
A szerzeményezés eredményeként a bajai könyvtárat kiemelt közkönyvtárként kezdték számon tartani az országban, és 1948. április 5-én itthon az elsők között megkezdte a kölcsönzést a múzeum egyik helyiségben. A szűknek bizonyuló helyiségből már 1949 áprilisában átmenetileg Deák Ferenc utcai ipari-tanuló iskola épületébe költözött a kölcsönzés, de 1950 nyarán  a Tóth Kálmán tér 1-be, ahol a Körzeti, (később járási) könyvtár működött.
Ugyanebben az időszakban a már létező közkönyvtárat leválasztották a múzeumról.
A már említett  Körzeti Könyvtárral 1952 októberében vonták össze a Városi Könyvtárat, az új intézmény neve Járási Könyvtár lett.

Két év múlva, 1954 május 2-án névadó ünnepséget tartottak, ekkor nevezték el olvasói  kívánságra -  az intézményt Ady Endréről. (Az élet játéka, hogy évtizedekkel később ajándékképp egy volt bajai orvos hagyatékából megkaptuk Ady francia nyelvű és Szentpétervárott 1817-ben nyomtatott Szent-Bibliáját.)
1972-ben a Járási Tanács megszüntével a könyvtár visszakerült a város gondozásába. Ugyan az állomány a többszörösére duzzadt, az alapterület nem változott. Ezért a város folyamatosan igyekezett megfelelő elhelyezési lehetőséget találni.
Jó megoldásnak kínálkozott a Zsinagóga helyreállítása és könyvtárrá alakítása, mivel a használaton kívüli épületet 1972-ben felkínálta a városnak megvásárlásra a bajai Izraelita Hitközség. A hosszas tervezési időszaknak az vetett véget, hogy a felnőtt részleg kölcsönző terének mennyezete 1980. szeptember 26-án beszakadt. Az addig gyermekrészlegnek használt helyiséget kellett elfoglalni, azt pedig a József Attila Művelődési Központ által felajánlott  - korábban klubszobáknak használt -  helyiségeibe költöztették.


Az 1982-ben kezdődött felújítási - és átalakítási - munkálatok után 1985. október 22-én került sor az átalakított Zsinagóga megnyitására.
Az épület alapterületét a műemlék-jelleg miatt nem lehetett átalakítani, az alapfalakkal körülvett térbe mélyítettek egy vasbeton pincét, ez az ún. tápraktár, ahol a többes-példányok ill. a folyóirat gyűjtemény kapott helyet.
A szabadpolcos kölcsönzőtérben 40 fős olvasóhely is rendelkezésre áll, a galéria (a valamikori női karzat) a kézikönyvtár és a helyismereti gyűjtemény-tere, 12 kutatóhellyel.
A már említett gyermekrészleg 1981-1989-ig működött a kölcsön kapott szobákban, majd néhány évre visszaköltözött a Tóth Kálmán téri, régi felnőtt könyvtár helyiségeibe.


1991. őszén az Önkormányzat megvásárolta az izraelita hitközség Telcs Ede utcai épületét azzal az elképzeléssel, hogy azt a könyvtár céljaira átalakítja. Az épületben a zsidó elemi iskola működött, később a kántor, a rabbi, majd a gondnok lakása volt. A Zsinagóga eladása után hitéleti összejövetelekre használták.
Az elkészült átalakítási tervekhez nem volt biztosítható anyagi fedezet, ezért szerényebb megoldással készült a felújítás. A legfontosabb terv-részlet megmaradt: átjárást biztosítottak alagsoron keresztül a két épület között.
 1993. december 1-ére készült el az az épületegyüttes, melyben pár percre a városközponttól végre együtt dolgoznak a könyvtári alkalmazottak.


Az évtizedek alatt nem csak a gyűjtemények gyarapodtak, pályázatok útján a technikai eszközpark is nőtt. 1995-től már könyvtári integrált rendszerrel és a hozzá tartozó munkaállomásokkal is rendelkezett a könyvtár. Így elkezdődhetett a könyvtári szerzeményezés és katalogizálás elektronikusan. Az adatbázis építés munkafolyamata lehetővé tette a visszakeresést, továbbá állományellenőrzést, valamint a vonalkódos kölcsönzést. A könyvtári honlap elkészülte után mind több információt tud az érdeklődők rendelkezésére bocsátani. Mára már 24 órás elérhetőséggel szolgál, távoli keresési lehetőséggel.
Európai Uniós pályázattal további munkaállomások létesültek, ezeken info-kommunikációs tanfolyamok zajlanak, melyek az érdeklődő idősebb korosztály tanulását segítik.
A ma kb. 140.000 kötettel rendelkező Könyvtár a soknemzetiségű város egyik szellemi központja, ahol a könyvtári tevékenység mellett pezsgõ szellemi élet is folyik, elõadásokkal, klubokkal, hangversenyekkel és ahol szívesen várják azokat a látogatókat, akik meg szeretnék nézni az épületegyüttest, a benne található ősnyomtatványokat, antikvákat, a sok ezer régi muzeális értékű könyvet, valamint a frigyszekrény tóra-tekercseit.

Töltse le és tekintse meg bemutatónkat!
Letöltés innen: innen


Naptár

H K S C P S V
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 

Érdemes elolvasni!

 Schäffer Erzsébet

Elszoktunk a csodáktól. Megy az élet, minden ki van számítva, nem történik semmi rendkívüli... (...)
Kislánykoromban volt egy szokásom: a csodavárás. Ha nagyon szerettem volna valamit,
akkor behunytam a szemem, és háromszor balra megpördültem a sarkamon.(...)
Egyszer megpördültem, és mikor kinyitottam a szemem, hát ott állt valaki. 
A csodákat nem kell lebecsülnie az embernek, s ha nem várjuk őket,
akkor is vannak. Szóval, ha valaki megkapargatja a saját életét, és
a kicsi pillanatokat összesöpörgeti, nagyon sok van, egészen biztos. 
Az emberek végigcsinálják a történeteket, és valahol a jóra várnak.
Valahogyan mindig ez derül ki: a jóra várnak. Még ha nincs is a homlokára írva,
és a világ a felszínen nem erről szól, de mégis ez van, mert enélkül semmi nem működne.

 

Kapcsolat