TÖLTŐDJÜNK ÚJRA

Édes nemzetem, világ ékessége,
léted örökös, soha nem lesz vége.
Villám csapkod felénk, vaddisznóagyar,
a szívünk szépséges, feltétlen magyar.
-
Fényesek vagyunk, turulos madárszó,
ősöktől való, örömöt vadászó
zászló és ének, kivívott tisztelet.
Bennünk a nyugat meg az ősi kelet.
-
Elkísér alkony, mosolygó pirkadat,
imában vigadnak, sírnak a szavak,
olyanok vagyunk, mint hegedű húrja.
-
Ezerszer megverselt forrongó tenger
bújával élünk, ésszel, szerelemmel,
erőnk a hitünk, hát töltődjünk újra.