• Magyar
  • English
  • Deutsch
  • Hrvatski
Betűméret
  • Magyar
  • English
  • Deutsch
  • Hrvatski

Bajai Városi Könyvtár Hírlevél

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Belépés

A Bajai Ady Endre Városi Könyvtár Irodalmi Körének Antológiája 1998-2009

Kedves Olvasónk!

A bajai városi könyvtár évente megjelenő értékeit, érdekességeit bemutató sorozat harmadik kötetét tartja kezé-ben. Könyvtárunkban több mint tíz évig - heti gyakorisággal - jöttek össze az irodalomkedvelők és alkotók a „Sugó-kör” nevet választó irodalmi klub keretében.
Negyedéves rendszerességgel kiadványt is megjelentettek a kör alkotóinak munkáiból.
Az irodalmi lap címének magától értetődőn a kör nevét választották, de később az ennél kicsit egyedibb, Jelkysváros névre keresztelték, s e címmel került a helyi irodalom iránt érdeklődők kezébe, közel tíz éven át. Hivatalos, helyi irodalmi lapként jegyezte, gyűjtötte az Országos Széchényi Könyvtár. Baján ez volt az első ilyen kezdeményezés.
Amikor a kör vezetője dr Michnáné Ablonczy Ágnes elvállalta a városi irodalmi kör megszervezését, azzal a lelkesedéssel teli hittel láttott munkához, hogy olyan igényt illetve hiányt próbál betölteni e kezdeményezés, mely nyilvánvaló. Egy valamire való kisváros arcát az ott élők teremtő ereje és az ott alkotni vágyók formálják valamilyenné. Egyszerre volt lehetőség és felelősség. A szóban benne lenni, az itt élőket megszólítani, közread-ni, amit látnak, amit gondolnak, amit éreznek…

 Amikor 1998 végén megjelent a Sugó-kör által szerkesztett első kiadvány, egy országos hetilap, a Vasárnapi Újság, egyik újságírójának, Torday E. Kornélnak kezébe került, ki nem csupán elolvasta, felelt is rá. Csupán pár mondatot idéznék cikkéből (Kultúra zárójelben), hogy kiderülhessen, milyen fontosnak tartotta ezt a történést:

„Századok vagy akár csak évtizedek távolán át egy adott kor kultúrájának teljesítményéről mindig csupán a jéghegy csúcsa látszik. Ez így is van rendjén; sokan azonban feledni hajlamosak azt, hogy a teljesítmény egésze is nagyon fontos. A jéghegy magasságának meghatározója az alap, a törzs szilárdsága, sűrűsége… A bajai Ady Endre Könyvtár periodikáját lapozgatom; amely úgy része ama bizonyos egésznek, hogy önmagában is megjele-níti a jéghegy minden fontos jellemzőjét. Mert szerzői között vannak olyanok, akiknek szándékai és hajlamai dicséretesek ugyan, de tehetségük nem lép túl egy helyi közösség önképzőköri színvonalán; mások viszont bizo-nyítják: műveik e jéghegy magasabb régióiban is megállják a helyüket. Az pedig, hogy egy rendszeresen megje-lenő kiadványban kapaszkodnak össze, megjelenti: van egy olyan dél-magyarországi kisvárosi könyvtár, amely fontosnak érzi, hogy szólni tudó értelmiségi közössége legyen! … örömmel üdvözlöm és a magam csendes mód-ján szeretettel köszöntöm most e néhány sorral egy kisvárosi könyvtár értelmiségi közösségének erős összeka-paszkodását.”

Fontos tehát tudnunk róla, különösen az itt lakóknak, hogy Baján, több mint tíz esztendőn át, megjelent egy kiadvány, melyben a bajai és a város környékén élő írók, írogatók szólaltak meg. És ne feledjük, azért jelenhetett meg, mert voltak, akik hitték, remélték, hogy érdemes e kisvárosért lépni, szellemi ébredéséért mozdulni, és mertek leírt szavukkal mások számára jelen lenni.

A kiadvány szerzőinek, megjelentetőinek munkája megbecsülésre méltó, ezért döntöttünk úgy hogy, digitalizált formában közreadjuk e tíz esztendő teljes anyagát.

Az irodalmi antológiát elektronikus kiadványként jelentetjük meg, ezzel lehetőség nyílik az újság formájának és tartalmának eredeti bemutatására. A kiadvány PDF formátumú, ezért olvasásához, a szövegben való kereséshez, nyomtatáshoz, az Adobe Reader ingyen letölthető program telepítése szükséges.

A kiadvány készítői nevében       
Letenai Mária 
igazgató

 


Naptár

H K S C P S V
 
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
 
 

Érdemes elolvasni!

 Schäffer Erzsébet

Elszoktunk a csodáktól. Megy az élet, minden ki van számítva, nem történik semmi rendkívüli... (...)
Kislánykoromban volt egy szokásom: a csodavárás. Ha nagyon szerettem volna valamit,
akkor behunytam a szemem, és háromszor balra megpördültem a sarkamon.(...)
Egyszer megpördültem, és mikor kinyitottam a szemem, hát ott állt valaki. 
A csodákat nem kell lebecsülnie az embernek, s ha nem várjuk őket,
akkor is vannak. Szóval, ha valaki megkapargatja a saját életét, és
a kicsi pillanatokat összesöpörgeti, nagyon sok van, egészen biztos. 
Az emberek végigcsinálják a történeteket, és valahol a jóra várnak.
Valahogyan mindig ez derül ki: a jóra várnak. Még ha nincs is a homlokára írva,
és a világ a felszínen nem erről szól, de mégis ez van, mert enélkül semmi nem működne.

 

Kapcsolat